Mulatós, avagy sírva visít a magyar

Roberto, a mulatós masszőr koncertjén Zámbó Árpy háttértáncol. Olyan ez, mint amikor meteor csapódik egy árvízkárosult házába.

A frontember - azon kívül, hogy énekel - egy másodlagos funkcióval is bír: ő adja meg a produkció arcát. Nomármost, a Hídvégi Band hangszeres szekciója aligha van tisztában ezzel. Ellenkező esetben ugyanis szerződésben rögzítették volna, hogy énekesük csak egy tulipános szekrényből énekelhet, és kizárólag egy periszkóp segítségével pásztázhatja a közönséget.

A roma pop STÁRjait sok mindennel lehet vádolni, azzal azonban semmiképpen, hogy ne tudnának élni. 9/11-gyel kapcsolatban ritkán hangoztatott teória, hogy szó sem volt terrortámadásról, csupán a Kis Grofó lakkcipőjéről visszaverődő fény vakította el a pilótákat. Ezen kívül bizonyítható, hogy a Mexikói-öbölben nem olajszennyezés történt: a léket kapott tanker ugyanis hajzselét szállított Jolly kedvenc fodrászszalonjába. Nem csoda hát, hogy a két előadóművész csodálattal nyilatkozik egymásról. Sőt, már csupán egy hajszál választja el őket attól, hogy kitárt faroktollal járjanak násztáncot egymás között. Vegytiszta gondtalanságuk természetesen a hallgatóra is átragad, a videó megtekintése után ezen sorok lejegyzője fél percig hajdúsámsoni kokainbárónak képzelte magát. Ennek ellenére sem cserélne a két STÁR egyikével sem, egyéniségükkel együtt ugyanis feltehetőleg ruhatárukat is megörökölné.

Ha valamely ismerősünket azon kapjuk, hogy vasárnap este Csóré Béla-szövegeket elemez, nagyon kérném, hogy vegyünk komolyan a problémát! Ne hagyjuk egyedül, valamint házipatikájából távolítsuk el az altató, nyugtató hatású készítményeket! Beszélgessünk vele, éreztessük, hogy fontos számunkra! Ezúttal azonban egy speciális mondanivalóval rendelkező darabbal van dolgunk: a szerzemény ugyanis egy annyira eseménytelen sztorit boncolgat, hogy Tarr Béla haját tépve könyörögne a megfilmesítés jogaiért. Ha költészeti szempontból vizsgáljuk a szöveget, önkéntelenül is rá kell csodálkoznunk az ABCD rímképletben rejlő kiaknázatlan lehetőségekre.

Ami azt illeti, a Mulatós blog elsősorban az underground STÁRprodukciókat preferálja, ebből kifolyólag  idegenkedik felkapott mémek elemzésétől. Azonban lássuk be, Barna Barnabást mellőzni hasonló gesztus lenne, mintha Miatyánk-mentes Bibliával mennénk házalni. Az analógiánál maradva: kellett már ő a műfajnak, mint a Passió végére a bakiparádé. A szemtelenül jóképű úriember kiváló érzékkel ismerte fel, hogy megfelelően szuggesztív előadásmóddal a legelcsépeltebb mulatós szerzeménnyel is a STÁRvilág részese lehet. Ha azonban ezen próbálkozása zátonyra futott volna, akkor sem lett volna oka elkeseredni. Feltehetően ugyanis hiánycikk az olyan művész, aki animátori beavatkozás nélkül is megállta volna a helyét a Macskafogó folytatásában. Barna(bás) azonban biztosra ment: felbérelt egy olyan celebritást, akinél már csak Müszi úr lett volna aktuálisabb (és rokonszenvesebb) kabalafigura. Ez alapján biztosra vehető, hogy a szereplőválogatáson a hajhagymák száma közötti kontraszt volt az elsődleges szempont.

Az idősebb olvasók bizonyára még emlékeznek azokra a '80-as évekbeli sci-fikre, melyek jóslatai szerint a 2010-es években az emberiség kibernetikus rabszolgatartók fogságában fog sínylődni. Nos, mivel ma még nem jártam kint az utcán és nem néztem hírportálokat, kizárólag a saját nevemben tudok beszélni. És személy szerint engem ezekben a percekben kizárólag Bunyós Pityu tart kontroll alatt. Ő pedig tudat alatt arra kényszerít, hogy törjem fel egy kivénhedt operettszínész ruhásszekrényét, és legízléstelenebb zakójában induljak el a legközelebbi nyilvános szilveszteri rendezvény felé. (De természetesen csakis olyan parti jöhet szóba, ahol nem kell attól tartani, hogy a radikális állatvédők a Kék a szeme alatt megszöktetik az újévi malacot.)

Ennek szellemében kívánok nektek sok boldogságot 2013-ra, a Jó Laci betyár bajszáról csöpögjön nyakatokba a hagymás pörköltszaft!

A mulatós műfaj képviselői nincsenek tekintettel senkire és semmire. Ha a világvége valóban eljött volna, még a meteorok pusztítása közepette is dajdajoztak volna az atombunkerben. (Egészen addig, amíg valaki fejbe nem verte volna őket a restiből megmentett "hitel nincs" táblával.) Majd pont karácsonykor köteleződnek el a csendespihenő intézménye iránt! Legtöbbjük szemszögéből Jézus születésnapja semmiben nem különbözik egy cigányvajda tejfakasztó bulijától. Azért ne legyünk igazságtalanok, a karácsonyi időszakban némi áhítat is vegyül dalaikba. Legnagyobb szerencsétlenségünkre.

Nem kétséges, hogy Gáti Pál előző életében örvös medve volt egy ukrán vándorcirkuszban. Társai vélhetőleg már ekkoriban is kiközösítették, mert túl meghitten és érzelmesen rollerezett a porondon. Most ugyanezt a hangulatot pusztító karácsonyi atmoszférával súlyosbítva zúdítja nyakunkba, a 0.37-nél hallható spoken word betéttel pedig kíméletlenül lefejez minket.

Kedves Mindannyiuknak!